Murcitól a kész borig

A borozás élményét nemcsak a hangulatos környezet vagy a társaság emelheti, hanem az is, ha ismerjük poharunk tartalmának történetét: honnan jött, és milyen utat tett meg a tőkéről az üvegbe. A Bujdosó Szőlőbirtok és Pincészetbe tett őszi bortúránk alkalmával belestünk a szüreti munkálatokba, és megkóstoltuk a Dél-Balaton legfinomabb borait.

Első állomásunk Balatonboglár, ahol a Bujdosó család szőlejében már javában zajlanak a szüreti munkálatok. A tőkék között múlt és jelen találkozik: a szürkebarátot az egyik oldalon egy hatalmas masina, a másikon pedig egy lelkes brigád választja le a tőkéről. Mint Bujdosó Ferenctől megtudjuk, egyes „ragaszkodóbb” fajtákat csak kézzel lehet szüretelni: a sorok között javában folyik a munka, szól a zene, csattognak a metszőollók, ilyen a szüreti hangulat.

A szőlőben tett látogatás után irány Balatonlelle és a feldolgozóüzem, ahol figyelemmel kísérhettük a kibogyózott szőlő útját a traktorról a présig. Természetesen a kóstolgatás sem maradhat el: megízleltük a készülő bort különböző állomásain: ittunk mustot, murcit, pár nap híján érett Királyleánykát és szinte fogyasztásra kész Sauvignon Blanc-t. Amikor már épp aggódni kezdtünk volna, hogy ilyen „alappal” bírni fogjuk-e az ebéd mellé kapott kóstolót, akkor Bujdosó Ferenc megnyugtat: elég elrágni két szőlőmagot, és a mámor máris odébbáll – egy szőlészetben pedig szerencsére az mindig van kéznél.

Az utolsó állomásunk Balatonszemes és a Bujdosó Pince, ahol fejedelmi lakoma várja az éhes, kíváncsi turistákat és borbarátokat. Kacsacomb vöröskáposztával, házi rétes, és persze az elmaradhatatlan nedűk: kóstolunk gyöngyözőbort, zamatos fehéret, és finom vöröseket. A hely azt sugallja: ide visszatérünk még. És ezt ajánljuk minden borkedvelőnek, aki családias hangulatra és valódi ízélményre vágyik. A Bujdosó család egész évben várja vendégeit a Dél-Balaton legnagyobb, egy barokk műemlékpincében kialakított borozójában.