Megcsalás, évente egyszer

Közel öt év után tértem vissza a Budapesti Operettszínház Raktárszínházába a Jövőre, Veled, Itt! című előadásra. A 2008-as bemutató után most az adta az apropót, hogy a George-ot játszó Bereczki Zoltánt Szabó P. Szilveszter váltotta Janza Kata oldalán.
 
jvi1_.jpg
Bernard Slade eredeti vígjátéka igazi szívet melengető, amerikai történet. A történet prózai változatából 1978-ban még film is készült, így Doris és George különös kapcsolata (viszonya?) sokak számára ismerős. Adott egy nő és egy férfi. Adott egy hotelszoba egy februári hétvégén. Adott a házasság köteléke is, csak épp nem egymással. Lehet-e szeretni azt, aki igazán soha nem lehet a miénk? Akitől csak lopott órák és percek jutnak évente egyszer. Ki hazudik kinek, és ki mit akar?
 
Egy abszurd szerelem története, amely ez esetben zenével és tánccal van vegyítve. És ha innen haladunk, akkor rögtön a mélyponttal lehet kezdeni. A táncoló, éneklő George-ok és Dorisok kara fölényesen az előadás negatívumai. A jelenlétük érthető és indokolt, az énekhangjuk azonban kritikán aluli. A többéves színpadi rutin sem segít abban, hogy az egyébként igencsak intim közegben a szólórészek valóban énekre hasonlítsanak. Közösen azért egész jók, de mégis ott lebeg az a kínos érzés, hogy „jaj istenem, hagyják már abba”.
 
Bár sokszor Janza Kata jelenléténél is hasonló érzés törhet ránk. Egyetlen egy Doris volt a háromórás előadás alatt, akit hitelesen és nem túlzóan tudott megformálni: a negyvenöt éves feleség változata. Talán mert ebben volt leginkább önmaga, amihez még színészi játékra sem volt szükség.
 
Szabó P. Szilveszter méltó cseréje volt Bereczki Zoltánnak. A kissé infantilis és rigolyákban bővelkedő George-on olykor egyszerre lehetett nevetni és sírni. Egyedi poénjai jól „ültek”, és messziről érződött, hogy Janza Katával már évek óta, összeszokott párosként vannak jelen a színpadon.
 
Nem feledkezünk meg a darab harmadik szereplőjéről sem, aki csak az Operettszínház saját átiratában található meg. A takarítónőt Felföldi Anikó testesíti meg, aki az állandóságot jelképezi a változó, öregedő szereplők mellett. Ad némi eligazítást a történetben, és persze ő mondja ki a nagy igazságot is: mindenki, mindenhol csak a vágyat és a szerelmet keresi.

Szólj hozzá!

audrey hepburn 2013.02.21.11:27
Címkék: kultúra színház musical Bereczki Operettszínház Janza

A bejegyzés trackback címe:

https://pluszminusz.blog.hu/api/trackback/id/tr825095798

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.