Je suis Charlie

Akartam valamit írni, de egészen tegnap estig nem tudtam mit is lehetne, ami még nem hangzott el, ami új, ami helyénvaló ilyenkor. Szerdán terroristák támadták meg a párizsi Charlie Hebdo hetilap szerkesztőségét. Hidegvérrel gyilkoltak. Tizenketten haltak meg és tízen megsebesültek…

dsc_1998.jpgA budapesti francia nagykövetség előtt csütörtök estére szerveztek megemlékezést. Virágok, mécsesek, gyászszalagok. Néma csend. Ki Istenre, ki Allahra, ki Mohamedre vagy épp Buddhára gondol, de érteni talán senki nem érti.

dsc_1997.jpgFolyamatosan érkeztek az emberek és gyújtották a gyertyákat, pedig csak este 7-re volt tervezve a megemlékezés... De a gyásznak nincs időpontja.

dsc_1999.jpgÉpp egy család haladt el a mécsesekkel övezett kerítés mellett, amikor a kisgyerek megszólalt: " Jaj de szép, nézd Apa, milyen szép... Milyen jó, hogy itt vannak!"

dsc_1989.jpgAz apuka szinte elcsukló hangon válaszol: "Nem jó, nagyon nem jó, hogy itt vannak..."

dsc_2005.jpg

Fotó és történet: Menyhárt-Török Adél

audrey hepburn 2015.01.09.09:08
Címkék: közélet gyász terrorizmus R.I.P. Párizs Charlie Hebdo

A bejegyzés trackback címe:

https://pluszminusz.blog.hu/api/trackback/id/tr367055383