Szilvapálinkás, libamájas, mákos, kókuszos vagy éppen sajttortás. Csak néhány íz, amely előfordult a második magyarországi Macaron Nap vásáron az Akvárium klubban. Az eredetileg olasz sütemény igazi népszerűségét a franciáknak köszönheti, és mára úgy tűnik, már a magyarokat is meghódította.
Hogy divat-e a macaron imádata, vagy tényleg ennyien szeretik, azt nem tudtam még most sem eldönteni. Mindenesetre szerda délután kígyózó sorok vették be az Erzsébet téri volt Gödör Klub épületét. Pedig a tojásfehérje, porcukor, kristálycukor, mandulaliszt vagy őrölt mandula és ételszínezék felhasználásával készülő édes süteményt ezen a napon sem adták olcsón.
Aki meg akarta kóstolni a vajas krémmel vagy lekvárral összeragasztott korongokat, annak mélyen a zsebébe kellett nyúlnia. Elővételben ugyan 1500 Ft volt a belépő, de aki nem volt elég szemfüles, és a helyszínen vette meg a jegyét, már egy ötszázassal többet kellett fizetnie. Amennyiben Budapest legjobb cukrászdáinak francia sütijét nem csak nézegetni, hanem kóstolni is akarta a látogató, úgy darabonként 300 forintért ezt is megtehette. Igaz, az édes, színes desszertből túl sokat egyszerre csak azok tudnak enni, akik vetekednek Gombóc Artúr édességmániájával.
Volt zsűri is. Négytagú bizottság döntötte el, hogy szerintük melyik macaron a legfinomabb. Akit érdekelt, annak is utána járhatott a helyszínen, mitől ilyen színesek ezek a sütik. Hogy mennyire egészségesek (vagy sem) az ételfestékek, illetve mi a titka a jó macaronnak.
Egy „vetélytárs” is jelen volt az eseményen. Anthony Lecaude, a à table! társtulajdonosa mille-feuille-t (ejtsd: [mill-följ]) készített a közönség előtt. A süti nevének jelentése „ezer levél”, ami valójában nem más, mint a franciák krémese, persze egy kicsit cifrább változatban, mint ahogyan azt mi megszoktuk. Talán a kiejthetetlen neve vagy a bonyolult elkészítés miatt, de ennek az édességnek még nem rendeztek saját napot idehaza. Pedig járna. Az én szavazatom erre esett, és ciki vagy sem, divat ide, vagy oda, nálam magasan veri a színes korongokat.
Fotók: Pluszmínusz
