Vannak olyan napok, amikor az ember már reggel tudja, hogy csak jó dolgok várnak rá. Persze, mi irányítjuk ezeket (vagy nem?), de tegyük fel, hogy egy nap abból áll, hogy borokat kell kóstolni, várat nézni, wellness szállót „ellenőrizni”… na, ehhez maximum a 38 Celsius fok adhatja a nehezítést.

Ha nyaralási úti cél kell, megfordul a fejünkben valamelyik külföldi ország vagy a jó öreg Balatonunk, esetleg Hajdúszoboszló vagy épp Zalakaros (na jó, meg számtalan más hely is), de Siklósra kevésbé gondoltunk. Eddig.

 

Már megint egy könyv, amely nem hagy aludni. Persze, ez csak amolyan álszent panaszkodás, mert igazából örülni kell az ilyen könyveknek, mint José Rodrigues Dos Santos A végső titok című regénye.

A portugál szerző nevéről elsőre a szappanoperák világa ugrik be. Egy pillanatnyi bizonytalanság, hogy az írása is „Josékra” és „Maríákra” utal? Na neeem! Maximum Jézusra és Máriára. Lényeges különbség, de ne szaladjunk ennyire előre.

A végső titok egy gyilkossággal kezdődik.  Egy spanyol paleográfus a Vatikáni Könyvtárban az egyik legrégebbi fennmaradt Biblia-kéziratot, a Codex Vaticanust tanulmányozza. Hirtelen zajt hall a sötétben. Egy alak ráveti magát, és elvágja a torkát. Az olasz rendőrfelügyelő, Valentina Ferro a híres portugál történész-kriptoanalitikust, Tomás Noronhát hívja segítségül a holttest mellett talált különös üzenet megfejtéséhez. Az esetet még két másik gyilkosság követi...

Aki fél a sejtelmes-öldöklős könyvektől, és most azt gondolja: „na, ezt tuti nem veszem a kezembe”, annak most elárulunk egy titkot: A végső titokban nem a bűncselekmények viszik a történet szálát.

Sokkal érdekesebb az a fejtegetés, melynek során kiderül, hogy több mint 400000 (!) hiba van a Bibliában. Rosszul lemásolt szavak, átugrott sorok és hasonló véletlen tévedések. Na meg a szándékos jellegű hibák. Olvasás közben csak kapkodtam a fejemet: mit csináltak az evangélisták? Hol voltak az apostolok? És egyáltalán, ki is volt Jézus? Tények és bizonyítékok, amelyek sok mindent tisztáznak és megértetnek az emberrel, legyen hívő vagy ateista.

Dos Santos írói zsenialitása azonban ott bújik meg, hogy senkit sem akar meggyőzni. Nem alázza porig a vallást, nem tiporja sárba a hívő ember nézeteit. A regény valós adatokon, kutatásokon és idézeteken alapul. Az utolsó titok több, mint regény. Törtélelemkönyv, útikalauz na meg a Biblia egyben, amely lerántja a leplet az Újszövetség legnagyobb rejtélyéről.

Húúú, vasárnap gyereknap lesz! Kisgyerekek, nagy gyerekek, gyermeklelkű felnőttek… szóval ez a nap mindenkit érint, így szétnéztük, hogy mely programokat érdemes számításba venni a hétvégén.

Talán nemcsak a gyermek, de a bohóc is ott rejlik mindenkiben, és szinte mindenki vágyik arra, hogy megnevettessen másokat, vagy, hogy előcsalogassa magából a vidám artistát. A Fővárosi Nagycirkusz lehetőséget ad erre május 26-án. Vasárnap 09.45-től szeretettel várják a mókás kedvű családokat egy kis bohócparádéra. Lesz játszóház, nyeremények, Franci és Gábor bohócok műsora, Mesemanók, Spongya Bob és Popeye, no meg az artistaképzősök vidám előadása.

Azok a vállalkozó szellemű családok, akik bohócnak öltözve érkeznek a parádéra, ajándék belépőt nyerhetnek a 11 vagy a 15 órakor kezdődő előadásra.  Ráadásul a 4-18 év közötti fiatalok 50 százalékos kedvezményt kapnak a gyermeknapra váltott jegyek árából! Bohóckodásra fel!

Bár programajánlatunk nem időrendben történt, de aki a szombatját tudja szabaddá tenni, annak az 56-osok tere lehet az útirány. Itt rendezik meg az Ezer Lámpás Éjszakáját. Az eltűnt gyerekek egyre jelentősebb része válik erőszak áldozatává. A rendőrség ebben a pillanatban is 1295 kiskorú gyermeket keres. Tavaly összesen több mint 14 ezer fiatalkorú eltűnését jelentették be Magyarországon, többségük előkerült, de több mint 200 gyermeknek nyoma veszett. Sajnálatos módon egyre több eltűnt gyermekről derül ki később, hogy erőszakos cselekmény áldozataivá váltak.

Az esemény ötletgazdája és szervezője, a TV2 műsorvezetője Kárász Róbert harmadik alkalommal rendezi meg az Ezer Lámpás Éjszakáját. Idén egy látványos rekordkísérlettel igyekszik még inkább felhívni az emberek figyelmét a gyermekeltűnések veszélyeire. Budapesten és 5 vidéki nagyvárosban összesen 6 és fél ezer világító léggömböt engednek egyszerre a magasba. A kampány szimbólumává vált „lámpások” este 9 órakor szállnak majd az ég felé, ezzel mutatva a hazavezető utat az eltűnt gyermekeknek.

Rengeteg énekes, zenész és zenekar vállalta, hogy az Ezer Lámpás Éjszakája kampány mellé áll, és jótékonysági fellépésével támogatja a programot. Koncertet ad Pál Dénes, Gájer Bálint, Király Viktor, Király Linda, Tolvai Reni, Hien, a Back II Black, a Sugarloaf, az Eleven Hold, Fluor Tomi, az Intim Torna Illegál, Kozma Orsi, a Kelemen Kabátban és még sokan mások.

A 25 éve alapított Hay Fesztivál mára a világ egyik legjelentősebb kulturális esemény-sorozatává nőtte ki magát, melyet öt kontinens tizenegy városában rendeznek meg. Május 17-21. között a Petőfi Irodalmi Múzeumban, a Közép-Európai Egyetemen és az Akvárium Klubban nemzetközi hírű írókkal, gondolkodókkal, muzsikusokkal és ismert magyar szerzőkkel találkozhat a hazai közönség.

A 25 éve a walesi Hay-on-Wye-ban alapított Hay Fesztivál célja, hogy az emberek együtt gondolkodjanak arról, milyen is a világ, amelyben élünk, valamint együtt képzeljék el, milyen is lehetne…

A Budapesti Hay Fesztivál egyik legfontosabb vendégei Nicole Krauss, a Nagy Palota, A szerelem története és a Betéved az ember egy szobába című kötetek szerzője, akit a New York Times „az Egyesült Államok egyik legjelentősebb regényírójaként” tart számon. Jelen lesz a Watergate-botrány egyik kirobbantója, Carl Bernstein, amerikai oknyomozó újságíró, illetve a számos elismerés mellett Premio Mondelli-díjjal is kitüntetett Esterházy Péter, akivel Peter Florence, a Hay Festival alapító igazgatója beszélget majd.

Az első Hay Fesztivált, tavaly csupán kétnapos eseményként rendezték meg idehaza. A 2013-as fesztivál azonban több izgalmat ígér a négy napjával és három helyszínével.

A Budapesti Hay Fesztivál teljes programjáról bővebben a hayfestival.org/budapest valamint a hungarofest.hu oldalon olvashattok, és ha eddig nem is hallottatok róla, most még nem késő.

Vasárnap véget ért a budapesti Judo Európa-bajnokság a Papp László Budapest Sportarénában. A magyar csapat egy arany- és két bronzéremmel zárt, panaszra nem lehet okunk. De nézzük, milyen volt ez az Eb, ha nem MTI tudósítást olvasunk.

A cselgáncsról nyugodtan kijelenthetjük, hogy nem a legnépszerűbb sportág a világon. A laikus azt látja, hogy két mezítlábas, köpenyes ember „verekszik” egymással, és aki tovább lent marad a földön (vagy előbb ér le), az veszít. Ennek ellenére a magyar közönség megint bebizonyította, hogy érdemes idehozni bármilyen világeseményt. Őrjöngés, buzdítás, taps és sportszerűség. Sportrajongó legyen a talpán, akin nem futott végig a libabőr az Arénában, legalább egyszer.

Az első két nap iskolás gyerekekkel népesítették be a csarnokot. Az elképzelés nem rossz, hiszen a kongó üresség nem tetszett volna senkinek. Így viszont az ország minden részéről érkeztek a főként sporttagozatos lurkók, hogy testközelből megtapasztalják milyen is egy Európa-bajnokság hangulata.

Az egész olyan magyaros volt. Persze, mi más lehetne? Mindig ki kell emelni az adott nemzet sajátosságait. Az Eb kabalafigurája a magyar vizsla. A Judoggy névre hallgató jószágot plüss változatban meg is kapta minden érmes versenyző. Az óriás Judoggy viszont – aki végig ugrálta a négy napot, és buzdította a közönséget – már messziről is ijesztő volt. Fekete szemével, és Pinokkió-szerű orrával csak nyomokban emlékeztetett a kecses vizslákra.

A díjátadó pódium háttere szép és elegáns. Duna, Lánchíd és Budai vár, mi más. De ez olyan kép, amit bárhol, bármikor adhatunk magunkról.

A dobogó körül, a nagy kékségben tuják és fehér virágládák. Végül is, messziről is jól lehetett látni a dekorációt. A hostess lányok azért csinosak. Egyszerű fekete, mini ruha. Hiába, a divatot nem mi diktáljuk most sem. A formaruhák tervezésében amúgy is hadilábon állunk, gondoljunk csak az olimpiai öltözékekre…

A megnyitón pipacsok, népviseletbe öltözött gyerekek, na meg Vlagyimir Putyin orosz elnök üdvözlete levélben, mivel ő maga is fekete öves judoka.

Az Európa-bajnokság szlogenje, hogy a „Hősök köztünk járnak”. Találó volt.  Nem, nem Putyin elnök miatt. Az Arénát ellepő ifjúság vadászta az aláírásokat: Bor Barnától, Joó Abigéltől vagy épp az Európa-bajnok Csernovszki Évától. És kaptak is. Így a hősök tényleg köztünk jártak, és csak ez számít. Száz nap múlva pedig már vívó-világbajnokságot rendezünk…

Fotók: MJSZ/Horváth György

Tömegek Budapest utcáin. Megtelt a belváros. Fiatalok hömpölygő áradata a Deák tér környékén, a Király utcában és a Kazinczyban csak lassan lehet haladni, a Gozsdu Udvarban pedig mozdulni is alig lehet. Mindez péntek éjszaka, de a szombat is hasonló.

Az áprilisi nyár főszezont csinált egy pillanat alatt a budapesti szórakozóhelyek számára. De ki bánja ezt? Iszogatás, beszélgetés egy kis tánc és a felhőtlen szabadság érzése. A romkocsmák félhomályából átkerültünk a kerthelyiségek zajos forgatagába, és a friss levegő illata valami jót ígért.

Valerie, Sonja, Juilette és Françoise amúgy is meg voltak veszve már ettől a hosszú téltől. Csoda hát, ha a szórakozó helyek között úgy szaladgáltak, mint a gombolyagot kergető kismacskák? Nem akartak mást, csak játszani, szórakozni, szabadnak lenni. 

Borozni a Mika Tivadar Mulatóban, ami nem meglepő módon Mika Tivadarnak, az egykori vas-és rézáru gyár tulajdonosnak köszönheti a nevét. A Kazinczy utca egyik legfelkapottabb újhullámos szórakozóhelye pont a 400-zal szemben található, ahol hasonló a társaság és a dizájn, na meg a hangulat. Ott Rodrigo keveri a zenét a balkán feelingtől a Quimby-ig.

Tovább állva a pálmafákkal övezett Arborétumba érnek Valerie-ék, és mielőtt a rengeteg virágcserép rájuk zuhan (amúgy biztonságos, csak nem kell macerálni a polcokat) irány a Kolor.

A Király utca 13. szám alatt álló szórakozóhely nevéhez méltóan szerteágazó és sokszínű. Amíg napközben ebédmenüvel várják a látogatókat, addig éjszaka már a mókás nevű koktélokkal hódítanak. Na meg náluk is az épület elé kipakolt asztalok és székek viszik most a prímet.

Jó idő. Ez kellett! És Budapest éjjel…

Pótoltam egy régi elmaradásom. Ráadásul épp a legjobbkor. Pénteken az Örkény Színházban A vihar című előadást néztem meg, amely után – a közönség jelenlétében – Gálffi László átvette a Gábor Miklós-díjat.

Na, akkor elölről. A Bagossy László rendezte előadást tavaly májusban mutatta be Mácsai Pál társulata. Shakespeare utolsó drámája mese és elmélkedés a politikáról. Milánó száműzött hercege, Prospero egyedül neveli lányát egy varázslatos szigeten, ahol rajtuk kívül csak mesebeli lények élnek. Egy napon a trónbitorló herceg hajója viharba kerül és hajótörést szenved. Prospero számára itt az alkalom, hogy visszaszerezze hatalmát és megbüntesse a bűnösöket. A mesében lelepleződik a kisszerűség és az ostobaság, és valódi hatalomnak tűnik a bölcsesség és a morális tartás.

Színház a színházban. Súgó, kellékes, műszakis és színész a színpadon. Nem kérdés, ezt a színjátékot most Prospero (Gálffi László) rendezi, a végrehajtásért pedig Ariel (Pogány Judit) felel. A humorral és iróniával teletűzdelt előadást szünet nélkül is kibírja a néző. Sőt, kár, hogy vége…

Vége. De valami készül, amikor a színház igazgatója, Mácsai Pál mikrofonnal a kezében megjelenik a színpadon. Gábor Miklós-díj. A díjat Vass Éva, a művész özvegye alapította 2001-ben a Gábor Miklós születésnapját megelőző egy év legjobb Shakespeare-alakításának díjazására. Vass Éva Opheliát alakította a Madách Színházban több mint háromszázszor játszott, 1962-ben bemutatott Hamlet-előadásban, amelyben Gábor Miklós volt a címszereplő.

A díjazott: Gálffi László. 2004-től az Örkény István Színház tagja. A színpadon többek között az Equus és az Amadeus főszerepét játszotta, volt II. Richárd és II. Edward király. Alakította Jagót, a Bánk bán és a Faust címszerepét. A szerepekben érzi jól magát. Ő maga zavarba van az ünnepléstől. Csak őt tapsolják. Átveszi a díjat, megköszöni és húzódik hátra, egyre hátrébb. A színésztársak mögé. Szinte elbújik. Pedig ott is jól látható. Mindig is látható lesz, mert a szerénységre és az alázatra érdemes figyelni.  

Az első – várva várt – tavaszi hétvégén a Színház- és Filmművészeti Egyetem Ódry Színpadának nézőteréről egészen Párizsig, a Szajna-part bohém hangulatáig jutottam. Köszönhető ez az „Énekelünk…” című francia sanzonokból álló jótékonysági koncertnek, néhány színészpalántának és már befutott színésznek.

Húsz évvel ezelőtt történt először, hogy Bagó Gizella énektanárnő és tanítványai összeálltak a Stúdió 11-gyel, és koncertet tartottak az Ódry Színpadon. Ifjú színművészetis hallgatók, (elismert) befutott színészek együtt énekeltek, hol a Magyar Tudományos Akadémián, hol a Pécsi Országos Színházi Találkozón (POSZT) vagy épp ismét az egyetem házi színpadán. Tanulás, gyakorlás, új élmények szerzése és szórakoztatás, ez volt a céljuk. És ez még ma is.

Francia sanzonok és songok lepték el a kultikus épület ódon falait. Jacques Brel, Gilbert Becaud, Charles Aznavour vagy Kurt Weill dalai akkor is elhozták volna a tavaszt, ha kint még mindig havazna (azért jó, hogy nem így volt). Láttuk, hallottuk a jelent és a jövőt. Megnyugtató a tudat, hogy a színpadi utánpótlás jó kezekben van. Ágoston Péter, Kerkay Rita, Kurta Niké, Nagy Dániel Viktor, Patkós Márton, Pálya Pompónia, Szabó Sebestyén, Vidnyánszky Attila és Zoltán Áron: csak néhány név, akikről pár év múlva többet is hallunk.

A már befutott színészek összesen kilenc színházból érkeztek, többek között a Katonából, az Operettből, a Madáchból vagy a Vígszínházból. Adorjáni Bálint, Bakos-Kiss Gábor, Balla Eszter, Dankó István, Dolhai Attila, Fullajtár Andrea, Hegyi Barbara, Homonnay Zsolt, Huzella Júlia, Ficza István, Földi Ádám, Nagy Ervin, Rétfalvi Tamás, Szőcs Artur és Tasnádi Bence tiszteletdíj nélkül vettek részt a koncerten, ezzel is segítve a Színház- és Filmművészeti Egyetem nehéz körülmények között működő Ódry Színpadát.

A legtöbben egy-egy dal után már rohantak is tovább: koncert, fellépés, bemutató. Budapesten vagy Győrben, ki itt, ki ott. Mégsem maradt bennünk hiányérzet. Az alázat és a szeretet sugárzott mindenki meghajlásából. A tisztelet, amit tanárnőjük – Bagó Gizella – iránt éreznek, és a rajongás, amit a szakma iránt. Mi pedig szívesen tapsoltunk volna még tovább és tovább, ha kell, egészen a Champs-Élysées-ig…

Trendi borozóra bukkantam a Király utcában. A Kadarka Bár hangulatban, borválasztékban és árban is maximum pontot érdemel egy képzeletbeli értékelésen. Ebben a borbárban még az sem érzi magát elveszettnek, aki csak a színe alapján tudja megkülönböztetni a szőlős nedűket.

Kellemes színvilág, hangulatos zene, udvariasan mosolygó pincérek: az érkezés utáni első pár perc mérlege. A borlap láttán aztán pislogás. Úristen, ennyi fajta? Mit igyak? Vörös, fehér, rosé, édes, száraz, félszáraz, na meg az extrák: levendulás hosszúlépés, málnás kisfröccs, francia fröccs… melyik mi lehet?

Érdeklődés a pincértől. A borokból válasszunk, kapunk kóstolót, és eldöntjük, melyik ízlik. Oké. De mi a francia fröccs? Szódával spriccelt házi pálinka. Hmm… kemény! Legyen elsőre az. Bocs, olyan.

Elegáns pohár, jégkockák és átlátszó izé… pálinka. Meg víz. De nem pezseg. Na mindegy, nézzük. Illatra jó. Barack, talán. Ízre? Ó, a vizes pálinka nekem inkább mégsem nyerő. Jöhetnek a borok. Harminc-negyven különböző ízvilág. Kizárólag magyar családi pincészetekből származó nedűk.

A kóstolgatás mellé persze elengedhetetlenek a borkorcsolyák. A hidegkonyha ínycsiklandó kínálatából nem maradhat ki a sajttál, vagy a padlizsánkrém. De a kemencés lángos, vagy a helyben sütött friss pogácsák is csábítóak. Se étlen, se szomjan nem kell senkinek távoznia, de aki józanul hagyja el a Kadarka bejáratát, az valamit nem csinált jól.